URBÁN - SZABÓ BÉLA SZERELEMHAJÓ Fotó forrása: Pinterest Először nagyon mérges volt, mikor Sanya újságolta neki a hírt. Soha nem tudta volna elképzelni, hogy egyszer fönt lesz egy társkereső oldalon. Na, ezt most Sanya megtette helyette. - Ezért még egyszer vagy nagyon hálás leszel nekem, vagy szidni fogsz, mint a bokrot – mondta neki vigyorogva. És tessék, ott volt! De, hogy jutott eszébe ennek a flótásnak, hogy ezt tegye vele. - Ha akarod, egészítsd az adatlapodat! - kiáltotta még hátra fordulva utána Sanya. Ott ült a gép előtt és nézte az adatlapját. Kiegészítette néhány fontosnak vélt információval magáról. Na, arra befizetek, hogy hány nő fog elidőzni az adatlapomnál, gondolta. x x x Beesett az ajtón, szinte automatikusan kikapcsolta a riasztót. Aztán kezdődtek az esti rituálék. Bekapcsolta a rádiót, ami állandóan szólt, ha a tévé éppen nem, begyújtott a cserépkályhába… Készített valami vacsorát, a legtöbbször valami olyat, amiből másnap ebédre is tudott vinni a munkahelyé
📖🐚GYÖNGYSZEMEINK🐚 📖 -KORTÁRS VERSEK- __________________________ RENGA - KOOPERATÍV KÖLTEMÉNY __________________________ Vibrál a forró levegő, ritmus pulzál a zsigerekben. >>>Inna Vogel A zsigerekben buja szenvedély perzsel finom illatot. >>>Gut Zoltán Finom illatot legyez vad szívekbe a lángoló szoknya. >>>Inna Vogel Lángoló szoknya arcomra tüzet színez, incselkedő vágy. >>>Gut Zoltán Incselkedő vágy szerelem-imát lejt a lázas testeken. >>>Inna Vogel Lázas testeken szoknya perdül, huncutkás esti villanás. >>>Gut Zoltán ___________________ Kedvesek! 🌷 Alkotó csapatunkból ezúttal kisebb, pár fős csoportokat alakítottunk, és egy-egy közösen kiválasztott illusztráció ihletésében megszülettek a gyönyörű művek. Ezúttal két szerző közös, Re
BUDAY ANIKÓ HAJNALBAN A BUSZON Illusztráció: YaoYao Még sötét volt, mikor elindultam a buszmegállóba. Vidéken lakom, és a városban dolgozom, így minden nap busszal járok a munkahelyemre. Szerencsére a városi buszmegállótól nincs messze a munkahelyem, onnan gyalog megyek tovább. Korán indulok otthonról, reggel hat órakor már vár az első vendégem a fodrászüzletben. Sokan állunk a buszmegállóban, köztük egy anyuka az álmos kislányával. Jól ismerjük őket, hisz minden reggel együtt utazunk velük, az ötórás busszal. Az anyuka a Napsugár oviban dadus, így a kislányát is abba az óvodába hordja. Jocó is itt van már, rágó a szájában, próbál lazának tűnni, de nem áll jól neki. Azt hiszem, eladó a Mamutban. Nellike is befutott, mindig későn jön, a kontya csak úgy röpül utána, ahogy magas sarkú cipőjében csetlik, botlik a buszhoz. Komikus látvány, de mi már megszoktuk. Titkárnő a budapesti Vízműveknél, igen büszke rá. Józsi bácsi csendben szív még egy pár slukkot a cigijéből, azután a földre do
Megjegyzések
Megjegyzés küldése